Bejelentések

Tájékoztató birtokvédelmi eljáráshoz

Birtokvédelmi eljárás lefolytatását akkor kezdeményezheti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:5. § (1) bekezdése alapján a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (csak tilos önhatalommal megzavart birtokállapot visszaállítására irányulhat az eljárás). Birtokvédelmet csak az igényelhet, aki birtokos volt. 1./ Birtokvédelmi kérelmet természetes személy és jogi személy terjeszthet elő. Természetes személy esetén a kérelmezőnek a kérelmén fel kell tüntetni a nevét és a lakcímét, aláírását, egyéb elérhetőségét. Jogi személy esetén a kérelmezőnek a kérelmen fel kell tüntetni a nevét és a székhelyét (székhely, telephely, fióktelep), nyilvántartási számát, képviseletre jogosult nevét és elérhetőségét, aláírását. 2. / A képviselőre vonatkozó adatot akkor kell feltüntetni, ha a kérelmező ügyfél képviselő útján jár el. Az ügyfél képviselője lehet a törvényes képviselő, vagy az ügyfél, vagy annak törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy. Az eljárás során a fél és a képviselője együtt is eljárhat. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba (közjegyzői okirat), vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Teljes bizonyító okirat például az, hogy a két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy az aláírását előttük sajátkezű aláírásnak ismerte el. Az ilyen okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz –ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá- tanúk alkalmazása nem szükséges. Az eredeti írásbeli meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát a kérelemhez mellékelni kell. 3./ A jegyző illetékességét megalapozó ún. illetékességi okok pl. ingatlannal kapcsolatos birtokvita esetén a birtoksértéssel érintett ingatlan fekvésének helye (ezért szükséges az ingatlan pontos címének, vagy helyrajzi számának megjelölése). Amennyiben a birtokvita nem ingatlannal kapcsolatos, a jegyző illetékességét a jogellenes magatartás elkövetésének helye alapozza meg. 4./ A jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. biztosítson kulcsot a lakáshoz stb..), illetve mitől, milyen magatartástól kívánja a jövőre nézve eltiltani a birtoksértőt. Amennyiben a birtoksértéssel összefüggésben haszon, kár, költség keletkezett, úgy ennek megállapítása, viselése iránt is kifejezett kérelmet kell előterjeszteni, megjelölve azok mértékét. A jegyző jogosult a hasznok, károk kérdésében is határozni, de ez nem jelent kötelezettséget számára, felek azt is kérhetik, hogy ezen kérdésekben ne kerüljön sor döntéshozatalra. Az eljárási költségek viselésével kapcsolatban a jegyző kötelezően dönt. A kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, ellenkező esetben, ha birtoksértést megállapító döntés születik, akkor a birtoksértőt kötelezi annak a költségek viselésére. 5./ A kérelem benyújtása alapjául szolgáló tények között ismertetni kell alapvetően a kérelem előterjesztésekor fennálló, tényleges, sérelmezett birtokállapotot; az eredeti birtokállapotot (milyen volt a birtokállapot, mielőtt a birtokháborítás bekövetkezett volna); a birtokállapot megváltoztatására vonatkozó körülményeket (pl. ki, mikor, hogyan sértette meg az eredeti birtokállapotot); a kérelmező tűrési kötelezettsége fenn áll-e. A jegyző főszabály szerint ténykérdést vizsgál, jogkérdésben nem dönthet, arra csak a bíróságnak van hatásköre. Erre figyelemmel a birtokosnak azt kell igazolnia, hogy birtokban volt és birtoklásában tilos önhatalommal megzavarták. A Ptk 5:8.§ (1) bekezdése alapján a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését (tehát a bíróságtól is).

Az egy éven túli birtoksértések esetén a jegyző nem járhat el, ezek az ügyek kizárólag a bíróság hatáskörébe tartoznak. Folyamatos birtoksértés esetén a határidő tekintetében az elkövetés kezdő időpontja a mérvadó. 6./ A birtokvita eldöntéséhez szükséges tények tekintetében a birtokvédelmi eljárási szabályok értelmében a jegyző nem folytat hivatalból bizonyítást. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítéko(ka)t a kérelmezőnek kell megjelölni és a kérelemhez mellékelni (pl. okirat, fénykép, vázrajz, stb…). Amennyiben a kérelemben foglaltak csak meghallgatás) vagy szemle (pl. az ingatlan helyszíni megtekintése) útján bizonyíthatóak, úgy már a kérelemben indokolt indítványozni ezeket. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható. A birtokvédelmi eljárásban az ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket. A R. 13.§ alapján a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát. Amennyiben a kérelmező semmilyen bizonyítási indítványt nem tesz, a jegyző a kérelmet a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el. 7./ A birtokvédelmi eljárás a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.(II.16.) Korm. rendelet (továbbiakban :R.) 3. § (1) bekezdése alapján kizárólag az ügyfél kérelmére indul, melynek tartalmaznia kell: - a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, aláírását, egyéb elérhetőségét - annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét (ha ismert, akkor egyéb elérhetőségét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik (továbbiakban: ellenérdekű fél) - a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését, - a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, adatokat, - a birtoksértés időpontjára történő utalást, - a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat (pl. tanú nyilatkozat, képviseleti jogosultságot igazoló okirat – meghatalmazás, közös képviselő esetén társasházi közgyűlési határozat, esetleges szakvélemény), és a képviselő csatolja a meghatalmazást. A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

A birtokvédelmi eljárás illetékköteles. Az eljárási illeték összege 3.000.- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni a kérelmen.
Kérelem letölthető: itt

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal
Ügyintéző: Fehér Sándor

Ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő: 13:00-17.30
Szerda: 8:00-12:00 és 13:00-16.00
Péntek: 8:00-12:00