Látnivalók

Egyedülálló vízpartbeépítés

A vízpart beépítési módja egyedülálló az országban és Ybl Miklós nevéhez fűződik. Gyönyörűek a Duna-parti függőkertek is. >>

Gorka Múzeum

Gorka Géza (1894-1971) úttörő szerepet vállalt a magyar kerámia történetében. Tevékenységének köszönhetően a magyar képzőművészetnek ez az ága is önálló területként emelkedhetett világszínvonalra.

Gorka mesterlegényként a paraszti fazekasság megismerésével kezdte pályáját. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Akadémián szerezte meg, majd németországi szakmai gyakorlata során ismerkedett meg a huszadik századi kerámia legfrisebb áramlataival. Németországból hazatérve Verőcén telepedett meg, ahol családjával élt és dolgozott egészen haláláig.

Gorka életműve a magyar művészettörténet számára is bebizonyította, hogy a kerámia önálló művészeti ágnak tekintendő. A paraszti tradíciókra épülő, majd mezopotámiai, egyiptomi, perzsa és reneszánsz elemekkel bővülő motívumkincse a huszadik század technikájával ötvöződve sajátosan egyedi és páratlan életművet hozott létre. Visszafogottság, nyugodtság, harmónia és szépség jellemzik munkáit.

Apja tradícióját lánya, a magyar avantgard kerámia egyik legnagyobb úttörője, Gorka Lívia (1925 - 2011) folytatta. A harmadik generáció szintén képviselteti magát Gorka - Focht Géza személyében. A Múzeum mindhárom generáció alkotói tevékenységébe betekintést nyújt.

Cím: Szamos u. 22.

Huszár (Pufi)-kastély

A külföldön Puffy néven híressé váló burleszk-színész 1884-ben Budapesten született Huszár Károly néven. Harminc éves, amikor pályája hirtelen magasba szökken: az első magyar némafilm főszereplője lesz (Pufi cipőt vesz, 1914, 3 perc). Magyarországi szereplései után külföldön, többek között Amerikában is szerencsét próbál, és sikerei egymást követik. A harmincas években vásárolja meg a Verőce és a Dunakanyar egyik legszebb pontján álló impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen tölti szabadságát. Gyakori vendégei közé tartozik többek között Karinthy Frigyes író is, aki két tárcanovellájában is megörökíti Pufi alakját (Levél a faluból, Rákászok). Pufi személye a falu számára is emlékezetes maradt, legendás étvágyáról sokat tudnának elmondani az idős verőceiek. Huszár Károly 1940-ben hal meg, Tokióban.

Katolikus templom

Verőce középkori templomáról semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Elképzelhető, hogy a jelenlegi templom helyén állhatott. A második katolikus templomhoz a reformátusoktól elvett imaház felszentelése útján jut az egyházközség 1727-ben. Ezt az ideiglenes megoldást a váci püspök új templom építésével váltja fel: ekkor épül fel (1743-ban) jelenlegi helyén a mai egyhajós, homlokzati tornyos, egyszerű barokk templom. 1907-ben tornya tűz áldozata lesz, a rekonstrukció során gótikus mintákat idéző bádogsisakot kap.

Magyarkút

Verőcéről kirándulási lehetőség adódik Magyarkút, onnan pedig a Les-völgy, illetve Királyrét felé. Magyarkúttól kelet felé rátérhetünk az országos kéktúra útvonalára. Északnyugat felé Nógrád várához vezet a jelzés. Északkelet felé elindulva a Naszály (652 méter) magas meredek oldalú karsztfennsíkjára juthatunk.

Migazzi-kastély

Az épület előtörténetével kapcsolatban kevés hiteles adattal rendelkezünk. Egyes feltételezések szerint az épület alapjául egy római kori őrtorony szolgált, amelynek bizonyos részletei ma is láthatók még a kazánház falába beépítve. A középkorban a torony romjain Hunyadi Mátyás építtet vadászkastélyt, a kastély parkjában pedig fát ültet, ami a mai napig megtalálható az Expressz tábor területén. 1526 után három alkalommal rendeztek országgyűlést a kastély alatti területen, az átkelést pedig egy ideiglenes Duna-híd segítette elő. A híd az épülettel együtt a török korban teljesen elpusztult. A jelenleg álló kastélyt gróf Migazzi Kristóf olasz származású püspök, később bécsi érsek emeltette 1769-ben, barokk stílusban. Tervezője Izodore Canevale, a híres olasz építész, aki a váci Dómot tervezője is volt. Fél évszázaddal később klasszicista ízlés szerint átalakították. Híres bérlői közé tartozott Zubovics Fedor huszárkapitány, akiről sok igaz és legendás történet maradt fenn a környéken. Az ő szolgálatában állt Sisa Pista, a börzsönyi betyár. A huszadik században papi otthonként, majd menekültotthonként funkcionált, míg 1954-től máig a váci püspökség kezelésében nyugdíjas és beteg szerzetesnők számára biztosít otthont.

Művelődési Központ

Időszaki kiállítások.
2621 Verőce, Árpád u., tel: 27/350-009

Öreg rádiók kiállítása

Ha kíváncsi rá, hogy elődeink milyen készülékek segítségével tájékozódhattak a világ eseményeiről, a II. Világháborúról, 1956-ról, vagy éppen a 1968-ról, a Verőcei Művelődési házban az Öreg Rádiók Kiállítást nem szabad kihagynia! Itt ugyanis megnézheti, meghallgathatja a számtalan öreg, és még öregebb rádiót, melyeket sok-sok év kutató munkájával sikerült Perneky Sándornak, a gyűjtemény tulajdonosának egybegyűjteni.

Cím: 2621 Verőce, Árpád út 21. Telefon: 27 350 130, 30 2459 118
Bővebben

Református templom

Verőcét a török korban érik el a reformáció hullámai. Egészen Buda visszavívásáig kálvinista községként tartják számon, ám a 18. század folyamán (többek között a szabad vallásgyakorlat betiltása miatt) a község vallási összetétele sokat változik a katolikusok javára. A reformátusok által használt, középkori eredetű templom helyéről csak feltételezések vannak, ugyanis az a 17. század végén teljesen elpusztul. A jelenlegi templomot a türelmi rendelet kiadása után négy évvel, 1785-ben emelteti az eklézsia. A szájhagyomány szerint az alapozáskor egy süveg tallért helyeztek el az alapkőbe. Az épület a rendelet kívánalmainak megfelelően ekkor még toronnyal nem rendelkezik, és kapuja sem nyílik az utcára. Tornya 1803-ban épül meg a régi cinterem helyén.

Római kori őrtorony és hídfő maradványai

A település előtt kb. 1,5 km-re, a 12-es főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a bal part egyetlen feltárt és konzervált római őrtornyának alapfala. A IV. században emeltette Valentinianus császár (361-375), de ugyanennek a századnak a végén a barbárok el is pusztították. A római erősség egy nagyobb és két kisebb őrtoronyból állt, melyek fallal csatlakoztak egymáshoz. A verőcei őrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal.