Testvértelepülés

Császlóc

Az idén 951 éves Császlóc (or. Часловцы) Ungvártól mintegy 13 kilométerre déli irányban terül el. A község illetve a környék történetének első említésre méltó momentuma, amikor 1060-ban Béla herceg, a későbbi I.Béla, a lengyelországi Chaslaw-ból szerzeteseket telepít a térségben. 1083-ban kőtemplomot szentelnek, mely Szent László 3. törvénykönyvének másolatát is őrizte. Ez a templom a tatárjárásig állt fenn. A tatárjárásról nincs sok anyag, de a fennmaradt templomi értékek azt valószínűsítik, hogy nem végeztek komolyabb pusztítást.

Az első írásos emlék a szatmári plébánia emlékkönyvében található. E szerint a falu 1333-1337-ben 10 garas pápai tizedet fizetett. A Károly Róbert idejéből származó adólajstrom szerint a Császlóciak Ung vármegye legjelentősebb nemesei között vannak, a község pedig gazdasági szempontból a 8. helyen van számontartva a vármegye települései között. 1444-ben férfiágon kihal a Császlóci család.

1547-ben a templomot protestáns hittérítők foglalják el, a betolakodók lerombolták a védőfalat és a monostort.

A falut 1668-ban Petrovay János kapja örökbe. Utódja, Petrovay Antal Ung vármegye követeként részt vesz az 1774-es országgyűlésen. Ugyanebben az ében gróf Esterházy Károly elrendelte a templom újjáépítését, amit 1795-re fejeznek be. 1802 és 1805 között Petrovay József kastélyt épít Császlócon, amely még ma is áll.

Az 1848-1849-es szabadságharcban a falu lakossága mellett a Petrovay család is részt vett, méghozzá Petrovy Ákos, aki Bem tábornok seregében őrnagyi rangban szolgált. A petrovayak után a Cziburok lettek a falu földbirtokosai, akik közül az utolsó Czibur Sándor volt. A czibur család 1944 őszén menekült el Császlócról.

1911-ben Szentmihályi Lajos lett a falu plébánosa, aki papi teendői mellett gyógyítással is foglalkozott. Kizárólag gyógynövényekből készített orvosságokkal gyógyított. Annyira sikeres volt, hogy 1927-ben ungvári orvosok sikertelen merényletet követtek el ellene. Nevét ma a falu főutcája őrzi.

A háború szele 1944-ben érte el a falut. A faluban élő zsidó családokat elhurcolták. Ugyanebben az évben a Magyar Királyi Hadsereg hadi szolgálatra hívta be a falu munkaképes férfiait, ahol lövészárkot kellett ásniuk. A 15 elhurcolt férfi közül csak 3-an tértek haza. Emlékükre a KMKSZ császlóci alapszervezete 2002-ben emlékművet állított a templom kertben.

A háború után megkezdődött a kolhozosítás, Császlócot közigazgatásilag összevonták a szomszédos Kereknyével. Ez az állapot 2003-ig tartott, akkor a lakosság népszavazással döntötte el, hogy különválik Kereknyétől.

Jelenleg a faluban magyar nyelvű óvoda és elemi iskola működik, a 750 fős lakosság 75%-a magyarnak vallja magát, és rendszeresen megszerveznek olyan hagyományőrző eseményeket, mint az anyák-napi szereplések, szüreti bálok, falunapok és batyus bálok.

Az 1914-18. Évi VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK emlékére állítatta a Császlóci Róm. Kat. Egyházközség Kegyelete: Világ Megváltója, Kegyes Jézus! Adj Boldog, örök hazát azoknak akik a földi hazáért haltak meg

Történelme:

A falu római katolikus temploma 14. századi, melyet a 19. században bővítettek, ekkor épült a templomot övező kőkerítés is, melynek falában a stáció képei láthatók. A templomot a 20. században felújították, ekkor nyerte mai formáját. A templomkert egyik oszlopába építették be azoknak a falubelieknek az emléktábláját, akik az I. világháborúban estek el.

Az ungvári járás nevezetességei a bátfai, palágykomoróci, gálocsi református templomok, X – XI. század körül épült Szent Anna templom, vagy más néven gerényi rotonda, szürtei római katolikus templom, kisgejőci millenniumi emlékmű, császlóci Czibur kastély, eszenyi I világháborús-turulmadaras emlékmű, radvánci Gyöngyösi-kastély, botanikus kert.

Ungvár az Elő-Kárpátok nyugati részén, az Ung folyó mentén terül el. Fontos közúti közlekedési csomópont. Vasútállomása, nemzetközi repülőtere van. Már a honfoglalás idején is lakott területként jegyzi Anonymus krónikájában. Az I. (Szent) István király által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Az 1241-es tatárdúlást követően kialakított vármegyerendszerben csak járási székhely. 1430-tól szabad királyi város, 1769-től megyeszékhely mind a mai napig a változó csehszlovák, magyar, szovjet és ukrán érában is. Napjainkban Ungvár megyei és járási székhely. A járáshoz közigazgatásilag 1 városi jellegű település és 64 község tartozik (33 magyarok lakta). A 2 járási jogú település Ungvár és Csap nem tartozik közigazgatásilag a járáshoz.

Gazdasági élet:

Községünk területén működik a Testvériség Gázvezeték átemelő állomása, mely 27 országba továbbítja a földgázt. Emellett itt van Kárpátalja 2 tejfeldolgozó és konzerv üzeme közül az egyik.

Kultúra:

2008-ban alakult a Császlóci Csicsergő Csajok nevű asszonykórus, melynek vezetője Roják Tamás. A társulatot nem csak Kárpátalján, de a határokon túl is ismerik, hiszen felléptünk már Magyarországon keresztül a Felvidéken át a Vajdaságig. Jövőre pedig Erdélybe és Szlovéniába is kaptunk meghívást.

Az ifjabbak körében pedig megalakult a Császlóci Kadarka Amatőr Néptáncegyüttes, kik szintén rengeteg meghívást kapnak határainkon innen és túl.

2008-ben adtuk át óvodának első csoportját, amit a bezárásra ítéltetett régi kórház épületében hoztunk létre egy holland alapítvány segítségével. Idén (2011) áprilisában pedig a második csoport ünnepélyes átadására is sor került.

Terveink között szerepel sportterem létrehozása és a falu központjában szabadtéri színpad kialakítása is.

Császlóc Község polgármestere Roják Mária.

Közös programok Császlóccal

Verőce és Császlóc közös törekvése, hogy a két község lakóit, kultúráját és értékeit mind jobban megismertesse egymással. Ebben kapott a két település segítséget a Bethlen Gábor Alapítványtól. 2018. januárjával elindult egy közös rendezvény sorozat, melyre a szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt:

Közös rendezvények 2018-ban:

  • Wass Albert ünnepség (helyszín: Verőce)
  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megemlkezése (helyszín: Császlóc-Ungár és Verőce)
  • Gyermeknap (helyszín: Verőce)
  • Államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepe (helyszín: Verőce
  • Dobó Nap (helyszín: Császlóc-Szerednye)
  • Falunap (helyszín: Verőce)
  • 1956-os megemlékezés (helyszín: Császlóc-Ungár és Verőce)
  • Megemlékezés az I. és II. világháború hőseiről (helyszín: Verőce)
  • Idősek köszöntése (helyszín: Verőce)
  • Karácsonyi ünnepség (helyszín: Császlóc)

Közös rendezvények 2019-ben:

  • Wass Albert ünnepség (helyszín: Verőce)
  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megemlkezése (helyszín: Császlóc-Ungár és Verőce)
  • Húsvéti ünnepség-sorozat (helyszín: Császlóc-Ungvár)
  • Gyermeknap (helyszín: Verőce)
  • Pünkösdi ünnepség (helyszín: Verőce)
  • Államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepe (helyszín: Verőce)
  • Dobó Nap (helyszín: Császlóc-Szerednye)
  • Falunap (helyszín: Verőce)
  • 1956-os megemlékezés (helyszín: Császlóc-Ungár és Verőce)
  • Megemlékezés az I. és II. világháború hőseiről (helyszín: Verőce)
  • Idősek köszöntése (helyszín: Verőce)
  • Falukarácsony (helyszín: Verőce)
  • Karácsonyi ünnepség (helyszín: Császlóc)

Az aktuális rendezvények részleteiről a nyitó oldalon, a Művelődési Ház és Verőce Község Facebook oldalán található bővebb információ.

A rendezvénysorozat támogatója:

Galábocs

Község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2001-ben 109 lakosából 57 magyar és 51 szlovák volt. 1297-ben "Galabuch" néven említik először. 1431-ben "Galaboch" alakban szerepel írott forrásokban. Több nemesi család, köztük a Kacsicsok, Prónayak és Benék birtoka volt. A török elpusztította, így 1554-ben pusztaként említik. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott, majd ismét elnéptelenedett. 1828-ban 29 házában 274 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

1910-ben 190, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

Verebes

Verebes (korábban Verbiás, ukránul Верб'яж/Verbjaz) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Volóci járásban.

Fekvése

Alsóvereckétől 5 km-re északkeletre fekszik, rajta halad át a Vereckei-hágón átvezető út. Rákócziszállás és Újrosztoka tartozik hozzá.

Történelme

Verebes (Verbias, Verbiás) nevét 1570-be említették először. A település nevét a rajta átfolyó (Füzes) patakról kapta. 1889-ben egyesítették Hlubokpatak, Petruszovica és Verbiás községeket. 1910-ben 562 lakosából 16 magyar, 107 német, 439 ruszin volt. Ebből 452 görög katolikus, 108 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott. Ma 1000 lakosú ruszin falu.

Határában van a 839 m magas Vereckei-hágó, ahol a hagyomány szerint a magyar fősereg 896-ban benyomult a Kárpát-medencébe.

A falu feletti 846 m magas Beszkid-hegyen 1881. szeptember 4-én egy 4 m magas gránitobeliszket emeltek, rajta emlékfelirattal.

1996-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség emlékművet kívánt itt állítani, de ezt a hatóságok leállították.

Vereckei honfoglalási emlékmű Vereckei honfoglalási emlékmű Vereckei Hágó Vereckei Hágó